Címlap » Az LSI-ről

Mese a vas és a szilícium bevezetéséről

Nyomtatóbarát változatOldal küldése ismerősnek

Mese a vas és a szilícium bevezetéséről, azaz hogyan jött létre az LSI Alapítvány

Az LSI a Large Scale Integration betűszava az 1970-es és 80-as évekből. Az LSI IC kifejezés értelmező fordításban: nagybonyolultságú integrált áramkör. Természetesen volt Small Scale Integration (SSI áramkör például egy NAND kapu), volt Medium Scale Integration (MSI áramkör például egy shift regiszter), és volt Very Larga Scale Integration (VLSI áramkörök például a mikroprocesszorok első generációi: az Intel 8080, 2086, 386). A technológia fejlődésével elfogytak a szuperlativuszok, ma már az integrált áramkörök bonyolultsága helyett egyik megvalósítási paraméterével, a szilícium csip felületi rajzolatának csíkszélességével szokás jellemezni az aktuális gyártási képességeket, ennek mérettartománya ma már 0,6-1,2 mikron, azaz ezred milliméter avagy milliomod méter. Összehasonlításképpen: egy női hajszál átmérője 40-50 mikron.

Ahogy ma már csak a specialistákat érdekli, hogy hogyan készül egy gépkocsi motorjának főtengelye, ma csak kevesen tudják, hogy az MP3 lejátszóban, a mobiltelefonban, a PDA-ban, az elektronikus fékrásegítőben, avagy a mosógépben milyen mikroelektronikai eszköz végzi a mérés, adatgyűjtés, adatfeldolgozás vagy vezérlés feladatait. A mikroelektronika ma már nem forradalom, termékei ma már hétköznapi újdonságok alkatrészei, mint akár egy M3-as csavar.
Ahhoz, hogy jobban megérthessük az LSI Alapítvány létrejöttének technológiai, társadalmi körülményeit és hatását, a magyarországi 1970-es és 80-as éveket, merüljünk el a múltban, gondoljunk vissza egy sokkal korábbi technológia robbanásszerű elterjedésére.


Egyszer volt, hol nem volt, 2000 évvel ezelőtt, egy vad hegyekkel körülzárt területen, bronzból készített eszközöket, fegyvereket és díszeket egy nép. Távolról jött utazók meséltek egy fekete fémről, amely keményebb és erősebb mint a bronz, jobban bírja a tüzet, de sokkal nehezebb kinyerni a kövekből és megmunkálásához nagyobb tűz kell. Drága pénzen vettek is néhány nyílhegyet. Tényleg sokkal jobb volt mint a bronzból készült. És kicsit másféle alakja is volt.

A bronzkori király hosszú diplomáciai ostrommal, nagy fortéllyal és sok-sok kinccsel elérte, hogy a távoli nép egy kovácsmestere eljöhessen és vasat készítsen nála is. Elkészült a műhelye. Nagy volt a füst, zaj, és sokan nem is értették, minek is ez nekünk. Ráadásul a vas könnyen törik, árt neki a víz és nehéz öntőformába önteni.
Különben is, a nyílhegyhez eddig is hozzájuthattak. Lehet, hogy kár volt a sok kincs érte?

A bölcs király három dolgot tett ekkor.
  1. Éles szemű íródeákokkal könyvekben íratta le a vas készítésének és megmunkálásának módszereit, és ezeket távoli falvakba is elküldte.
  2. Kíváncsi és fogékony fiatalokat osztott be a vas kovácsa mellé, hogy eltanulják a szakmát.
  3. Mindenféle mesterembereket rávett, hogy találják meg a vas használatának lehetőségeit a favágás, a ruhavarrás, a birkanyírás és az étel megfőzése során.

Tehát ebben az országban a bronzkorból a vaskorba áttéréshez szükség volt
  • a technológiai tudás megismerésére, dokumentálására és széles körű tanítására,
  •  a technológia meghonosítására, reprodukálására,
  • az eszközkészítési ötletességre és az eszközalkalmazói tudás elterjesztésére, a használat új és új lehetőségeinek megismerésére, széles körű megismertetésére.
     
Az időgéppel nagyot ugorva, vegyük észre, hogy hasonló történt a vasfüggöny mögött, a technológiai fejlődésre és köznapi csodáira vágyók körében hazánkban is. Még a rendszerváltás előtti években a hazai elektronikai ipar és mikroelektronikai tudás vezető cégei, intézményei dr. Kovács Magda vezetésével létrehoztak egy alapítványt a mikroelektronikai ismeretek elterjesztésére, oktatására, a mikroelektronikai alkalmazások mind szélesebb körben elérhetővé tételére – azaz megalapították az LSI Alapítványt.

A történet dr. Balog Géza előadásában elhangzott 2007. október 10-én a Corvinus Egyetem Első Hallgatói Spin-Off konferenciáján. Újraközölni csak a szerző és a konferencia megnevezésével szabad.
Szerző: dr. Balog Géza, LSI Alapítvány